A nyomáskapcsoló felépítése:
Egy háztartási nyomáskapcsoló belsejében két rugó található. Egy nagy és egy kicsi.
A nagy rugóval állítjuk be a szivattyú indulási nyomását.
Az óramutató járásának irányával megegyezően tekerve növeljük az értéket, azaz feszítjük a rugót.
Ellentétes irányban, lazítással pedig csökkentjük.
A kis rugóval állítjuk be a szivattyú kikapcsolási nyomását.
Feszítésével növeljük, lazításával csökkentjük a két érték közötti különbséget.
Egyes típusok belsejébe bele is van gravírozva a + - jelölés.
Különböző értékekkel vásárolhatóak pl. 5, 6, 12 bar.
A leggyakoribb, mely szinte minden vízművön megtalálható az 5 baros.
Ennek részleteire térünk most ki.
Az 5 baros nyomáskapcsolók gyári beállítása gyártótól függően az alábbi lehet:
- START:1,4 bar STOP: 2,8 bar
- START: 1,5 bar STOP: 3 bar
- START: 1,8 bar STOP: 2,8 bar
Ezek az értékek normál körülmények között teljesen megfelelőek házi vízellátáshoz.
Amennyiben mégis állítania kell a nyomáskapcsolón az alábbiakat figyelembe kell venni:
- Gumimembránnal rendelkező hidrofor tartályos rendszernél a START és STOP érték közötti különbség ne haladja meg a 2 bart, mert jelentősen lecsökken a membrán élettartama.
- A gumimembrános hidrofor tartályok gyárilag elő vannak fújva, mely fel van tüntetve a gyári matricákon. Ez az érték nem mindig jó a nyomáskapcsolókhoz!
A pontos légnyomás beállítás a nyomáskapcsoló START értékének a 90%-a. pl. 3 baros indítás esetén a tartály légnyomását 2,7 barra kell állítani. - Amennyiben túl közel kerül egymáshoz a START és STOP érték, az a szivattyú sűrű kapcsolásához vezethet. Főleg erős szivattyúk esetén.
Ez hasonló jelenség, mint amikor kilyukad a gumimembrán a tartályban és "elszáll" a légnyomás.
A sűrű ki- és bekapcsolás rövidtávon tönkre teszi a szivattyú motorját, eldurranhat a kondenzátor vagy besülhet a nyomáskapcsoló a nagy áramlöketektől.
Az általunk forgalmazott nyomáskapcsolókat megtekintheti ide kattintva!